Hírek, információk
2011-12-19
Az arany hosszútávon nagyon jó befektetés
Arteus Capital elemzés
„Houston we have a problem!” idézhetné kétségbeesetten főleg szerda óta a New York-i értéktőzsde aranykereskedéssel foglalkozó részlege, a COMEX Tom Hanks-et az Apollo 13 című nagysikerű filmből. Ugyanis a sárga nemesfém a napok óta tartó enyhe lejtmenetet követően hirtelen meredek zuhanással áttörte nemcsak az ún. 200 nap átlag árát mutató indexet (1619 USD/uncia), hanem később az 1600 árszintet is, egészen 1564 dollárig.
A 200-napi átlagár index áttörését az arany esetében az elemzők kritikusnak tartják, mert onnan „kétesélyessé válhat a meccs”, vagyis a gyengülés folytatódik vagy éppen ellenkezőleg, az árak újra kilőhetnek felfelé. A világsajtót nagy hirtelenséggel ellepték „az arany nagy bukásáról/kipukkanásáról” szóló jelentések és elemzések. De mint azt a magyar médiából is jól megtanultuk: a jó hír nem hír, a rossz viszont „aranybánya”!
A sokkhatás első hullámának feldolgozását követően a mérvadónak tekintett gazdasági hírportálok és televíziós csatornák feltették azt a kérdést, hogy valóban olyan komoly baj van-e az arannyal?
Számos véleményt és szempontokat ütköztetve az alábbiakban foglalhatjuk össze a jelenlegi helyzet legfontosabb összetevőit és a kilátásokat.
A nemesfém-befektetésekkel foglalkozó szakembereknek nem kell nagyon visszagondolniuk az időben, ha az arany látványos hullámzását kellene felidézniük. 2011 szeptemberében ámulattal csodálták a sárga nemesfém csúcsárakat döntögető szárnyalását, majd szabadesését, amely során a hó elejei 1923 dollárról a hó végére 1610 dollárra „küzdötte le” magát!!! Vagyis három hét alatt 313 dollárral kevesebbet adtak a piacon az aranyért. Joggal felmerül kérdés: ez normális?! Már akkor egyetértés volt minden arany párti és ellenes szakértő között, hogy sem az irreálisnak tűnő magas ár, sem a radikális gyengülés nem tekinthető elfogadhatónak.
Ugyanakkor azt is kérdezhetjük, hogy miért kellene bármin is meglepődni ebben a globális gazdasági káoszban, amikor pl. most minden spekuláns dollárba forgatja át az eddigi arany, részvény és kötvény formájú befektetéseit? Mert igen, újra és újra nyugodtan lehet a spekulánsok pénzéhes hadára mutogatni, akik képesek olyan eszközökhöz nyúlni a rövid távú haszonszerzés céljából, amelyek pl. az arany esetében a szeptemberi vagy éppen az elmúlt két heti jelenségeket idézik elő.
A spekulánsok számára a globális gazdaság jelenlegi helyzete remek terepet nyújt a gyors haszonszerzés érdekében minden eszközt bevető tevékenységükhöz. A két héttel ezelőtti „elhíresült” EU csúcstalálkozó „majdnem sikere” mellett Kínából és Indiából, (amely két ország a globális nemesfém-felvevő piac két meghatározó tényezője), a gazdaság lehűléséről szóló hírek érkeznek. Kínában pl. már csak 8 százalékra mérsékelték a gazdasági jövő évi bővülését (vajon hány EU-tagállam cserélne szívesen Pekinggel?). Most mindenki arra vár, hogy mit lép a kínai kormány és a jegybank, mert egyértelmű, hogy ezt a visszaesést nem fogják ölbe tett kézzel nézni. India esetében a nemzeti fizetőeszköz az előző hónapokban 15 százalékot veszített értékéből, majd ezt olyan gyorsasággal hozta vissza, hogy a befektetők az arany helyett inkább a rúpiát választják.
A szakértők és a piaci elemzők szerint amerikai gazdaság jövőre biztosan nem süllyed recesszióba, ellenben az eurózónával. Emellett a munkanélküliségi mutatókat leszámítva az elmúlt időszakban csakis biztató adatok érkeztek Washingtonból és New Yorkból. Ezért nem csoda, hogy az amerikai jegybank, a FED, nem lát okot eddig kamatpolitikájának változtatásán.
Az USA sajátságos és a jelenlegi környezetben eredményesnek tűnő gazdaságpolitikájának eredménye, hogy most a befektetési piacokon a befektetők dollárba próbálják menekíteni tőkéjüket ellensúlyozva a kötvény- és részvénypiacokon elszenvedett veszteségeiket. E célból dobják piacra a tulajdonukban lévő aranyat is, komoly eladási hullámot kiváltva. Így a sárga nemesfém szemszögéből el kell fogadni azt a tényt, hogy hosszú hónapok után elvesztette a legmegbízhatóbb befektetési formák közötti első helyet.
De a sportból tudjuk, hogy minden világelső teniszező vagy éppen a legjobb focicsapat esetében is jöhet a formaingadozás, a hullámvölgy. Ugyanakkor a hozzáértők nem kérdőjelezik meg az addig elért sikereket és egyben biztosak abban, hogy a csúcsra való visszatérés egy rövid időszak után újra bekövetkezik.
Jim Rogers, akit a „nyersanyagok pápájának” hívnak az Egyesült Államokban és akinek véleményre minden valamit magára adó média (legyen az írott vagy elektronikus) nagy figyelmet szentel, azt nyilatkozta, hogy ő maga már korábban komoly mennyiségű aranyat vásárolt hosszútávú célokkal, esetében a tíz év alatti gyermekei jövőjének biztosítása érdekében. Ugyanakkor, mint piaci elemző nagyon egyedi és egyben ijesztő jelenségnek tartja, hogy egy befektetési célokkal is keresett nyersanyag már 11 éve folyamatosan erősödik. Ez a „tőzsdei álmoskönyv” szerint jót nem jelent, mert egy ilyen hosszú, meredeken emelkedő szakaszt csakis egy legalább hasonló hosszúságú, tehát évekig elhúzódó gyengülési periódus követhet. Vagyis szükség van a rövid- és középtávú korrekcióra, mert az egy egészséges gazdasági folyamat része, és amelyet mindig egy újabb növekedési szakasz előszobájának kell tekinteni.
Még röviden visszatérve a kritikusnak tartott 200-napos árindexhez: a mérvadó elemzők egyöntetűen felhívják a figyelmet arra is, hogy az arany az 1980-as években folytatott szárnyalása során többször előfordult olyan mértékű árzuhanás, amely során ezt a szintet átütötte, de azt minden alkalommal jelentős erősödés követte. Tehát ezt is figyelembe kell venni a jelenlegi helyzet objektív értékeléséhez.
Az európai politikusok elhúzódó tehetetlensége a közös valuta folyamatos gyengülését eredményezi a dollárhoz képest. Szerdán már csak 1,28 USD-t ért egy euró, pedig „normál helyzetben” az 1,40 és 1,50 közötti árfolyammozgás a jellemző. Vagyis az arany dollárban számolt árának gyengülése hatványozottan, szembetűnőbb módon érvényesül az euró számolt összegeknél. Így pl. csütörtökön kevéssel az 1200 eurós szint fölé gyengült a sárga nemesfém unciánkénti ára, pedig a hónap elején még 100 euróval többet adtak érte.
Az elmúlt napok aranypiaci történései alapján izgalmas kérdéssé vált, hogy vajon mi vár, mi várható el a sárga nemesfémtől 2012-ben? A svájci vezető gazdasági hírportál, a „cash.ch” a hat legtekintélyesebbnek tartott pénzintézetnél érdeklődött a kilátásokról. Meglepő módon a döntő többség az elmúlt napok komoly mértékű árveszteség ellenére rendkívül optimistán tekint a jövő esztendőre. Íme néhány vélemény: az UBS jövőre 2050 USD/uncia átlagárat vár és az arany visszaveszi a legmegbízhatóbb befektetés címét; a Citigroup szerint az árerősödési tendencia folytatódik, igaz ők inkább az 1950 dolláros átlagárral számolnak, viszont az emelkedés törésmentes folyamata áthúzódik 2013 közepéig; a Pictet egészen 2014-ig nyújt becslést, amikor is az arany árát 3000 dollár körülire várja. Óvatosabb előrejelzést ad a Picard Angst, amely egy elnyúló és lassú emelkedés mellett az 1763 dolláros árszint környékén lát egy olyan ellenállási szintet jövőre, amelyet az arany csak lassan tör majd át. A VP Bank és a Commerzbank szerint az arany az év végéig küzdeni fog a további esés ellen, de jövő év elejétől egy újbóli erősödési szakasz veheti kezdetét.
Összegzésként mind a tengerentúlon, mind az öreg kontinensen azt hangsúlyozzák a kis- és nagybefektetőnek, hogy ezek az időszakok a legideálisabbak a nagyobb bevásárlásokra, mert éppen az aranyár görbéjének hullámzása adja a legnagyobb biztosítékot a belé fektetett bizalom megszolgálására. Az említett görbe aktuális legalsóbb szintje mindig jóval feljebb van és lesz a jövőben is, mint az előző év, évek legalacsonyabb mutatói. (Pl. 2010-ben az arany legalacsonyabb ára 1065, míg legmagasabb 1420 dollár körül volt. Ezek az adatok idén 1330 és 1923 voltak…)
A 200-napi átlagár index áttörését az arany esetében az elemzők kritikusnak tartják, mert onnan „kétesélyessé válhat a meccs”, vagyis a gyengülés folytatódik vagy éppen ellenkezőleg, az árak újra kilőhetnek felfelé. A világsajtót nagy hirtelenséggel ellepték „az arany nagy bukásáról/kipukkanásáról” szóló jelentések és elemzések. De mint azt a magyar médiából is jól megtanultuk: a jó hír nem hír, a rossz viszont „aranybánya”!
A sokkhatás első hullámának feldolgozását követően a mérvadónak tekintett gazdasági hírportálok és televíziós csatornák feltették azt a kérdést, hogy valóban olyan komoly baj van-e az arannyal?
Számos véleményt és szempontokat ütköztetve az alábbiakban foglalhatjuk össze a jelenlegi helyzet legfontosabb összetevőit és a kilátásokat.
A nemesfém-befektetésekkel foglalkozó szakembereknek nem kell nagyon visszagondolniuk az időben, ha az arany látványos hullámzását kellene felidézniük. 2011 szeptemberében ámulattal csodálták a sárga nemesfém csúcsárakat döntögető szárnyalását, majd szabadesését, amely során a hó elejei 1923 dollárról a hó végére 1610 dollárra „küzdötte le” magát!!! Vagyis három hét alatt 313 dollárral kevesebbet adtak a piacon az aranyért. Joggal felmerül kérdés: ez normális?! Már akkor egyetértés volt minden arany párti és ellenes szakértő között, hogy sem az irreálisnak tűnő magas ár, sem a radikális gyengülés nem tekinthető elfogadhatónak.
Ugyanakkor azt is kérdezhetjük, hogy miért kellene bármin is meglepődni ebben a globális gazdasági káoszban, amikor pl. most minden spekuláns dollárba forgatja át az eddigi arany, részvény és kötvény formájú befektetéseit? Mert igen, újra és újra nyugodtan lehet a spekulánsok pénzéhes hadára mutogatni, akik képesek olyan eszközökhöz nyúlni a rövid távú haszonszerzés céljából, amelyek pl. az arany esetében a szeptemberi vagy éppen az elmúlt két heti jelenségeket idézik elő.
A spekulánsok számára a globális gazdaság jelenlegi helyzete remek terepet nyújt a gyors haszonszerzés érdekében minden eszközt bevető tevékenységükhöz. A két héttel ezelőtti „elhíresült” EU csúcstalálkozó „majdnem sikere” mellett Kínából és Indiából, (amely két ország a globális nemesfém-felvevő piac két meghatározó tényezője), a gazdaság lehűléséről szóló hírek érkeznek. Kínában pl. már csak 8 százalékra mérsékelték a gazdasági jövő évi bővülését (vajon hány EU-tagállam cserélne szívesen Pekinggel?). Most mindenki arra vár, hogy mit lép a kínai kormány és a jegybank, mert egyértelmű, hogy ezt a visszaesést nem fogják ölbe tett kézzel nézni. India esetében a nemzeti fizetőeszköz az előző hónapokban 15 százalékot veszített értékéből, majd ezt olyan gyorsasággal hozta vissza, hogy a befektetők az arany helyett inkább a rúpiát választják.
A szakértők és a piaci elemzők szerint amerikai gazdaság jövőre biztosan nem süllyed recesszióba, ellenben az eurózónával. Emellett a munkanélküliségi mutatókat leszámítva az elmúlt időszakban csakis biztató adatok érkeztek Washingtonból és New Yorkból. Ezért nem csoda, hogy az amerikai jegybank, a FED, nem lát okot eddig kamatpolitikájának változtatásán.
Az USA sajátságos és a jelenlegi környezetben eredményesnek tűnő gazdaságpolitikájának eredménye, hogy most a befektetési piacokon a befektetők dollárba próbálják menekíteni tőkéjüket ellensúlyozva a kötvény- és részvénypiacokon elszenvedett veszteségeiket. E célból dobják piacra a tulajdonukban lévő aranyat is, komoly eladási hullámot kiváltva. Így a sárga nemesfém szemszögéből el kell fogadni azt a tényt, hogy hosszú hónapok után elvesztette a legmegbízhatóbb befektetési formák közötti első helyet.
De a sportból tudjuk, hogy minden világelső teniszező vagy éppen a legjobb focicsapat esetében is jöhet a formaingadozás, a hullámvölgy. Ugyanakkor a hozzáértők nem kérdőjelezik meg az addig elért sikereket és egyben biztosak abban, hogy a csúcsra való visszatérés egy rövid időszak után újra bekövetkezik.
Jim Rogers, akit a „nyersanyagok pápájának” hívnak az Egyesült Államokban és akinek véleményre minden valamit magára adó média (legyen az írott vagy elektronikus) nagy figyelmet szentel, azt nyilatkozta, hogy ő maga már korábban komoly mennyiségű aranyat vásárolt hosszútávú célokkal, esetében a tíz év alatti gyermekei jövőjének biztosítása érdekében. Ugyanakkor, mint piaci elemző nagyon egyedi és egyben ijesztő jelenségnek tartja, hogy egy befektetési célokkal is keresett nyersanyag már 11 éve folyamatosan erősödik. Ez a „tőzsdei álmoskönyv” szerint jót nem jelent, mert egy ilyen hosszú, meredeken emelkedő szakaszt csakis egy legalább hasonló hosszúságú, tehát évekig elhúzódó gyengülési periódus követhet. Vagyis szükség van a rövid- és középtávú korrekcióra, mert az egy egészséges gazdasági folyamat része, és amelyet mindig egy újabb növekedési szakasz előszobájának kell tekinteni.
Még röviden visszatérve a kritikusnak tartott 200-napos árindexhez: a mérvadó elemzők egyöntetűen felhívják a figyelmet arra is, hogy az arany az 1980-as években folytatott szárnyalása során többször előfordult olyan mértékű árzuhanás, amely során ezt a szintet átütötte, de azt minden alkalommal jelentős erősödés követte. Tehát ezt is figyelembe kell venni a jelenlegi helyzet objektív értékeléséhez.
Az európai politikusok elhúzódó tehetetlensége a közös valuta folyamatos gyengülését eredményezi a dollárhoz képest. Szerdán már csak 1,28 USD-t ért egy euró, pedig „normál helyzetben” az 1,40 és 1,50 közötti árfolyammozgás a jellemző. Vagyis az arany dollárban számolt árának gyengülése hatványozottan, szembetűnőbb módon érvényesül az euró számolt összegeknél. Így pl. csütörtökön kevéssel az 1200 eurós szint fölé gyengült a sárga nemesfém unciánkénti ára, pedig a hónap elején még 100 euróval többet adtak érte.
Az elmúlt napok aranypiaci történései alapján izgalmas kérdéssé vált, hogy vajon mi vár, mi várható el a sárga nemesfémtől 2012-ben? A svájci vezető gazdasági hírportál, a „cash.ch” a hat legtekintélyesebbnek tartott pénzintézetnél érdeklődött a kilátásokról. Meglepő módon a döntő többség az elmúlt napok komoly mértékű árveszteség ellenére rendkívül optimistán tekint a jövő esztendőre. Íme néhány vélemény: az UBS jövőre 2050 USD/uncia átlagárat vár és az arany visszaveszi a legmegbízhatóbb befektetés címét; a Citigroup szerint az árerősödési tendencia folytatódik, igaz ők inkább az 1950 dolláros átlagárral számolnak, viszont az emelkedés törésmentes folyamata áthúzódik 2013 közepéig; a Pictet egészen 2014-ig nyújt becslést, amikor is az arany árát 3000 dollár körülire várja. Óvatosabb előrejelzést ad a Picard Angst, amely egy elnyúló és lassú emelkedés mellett az 1763 dolláros árszint környékén lát egy olyan ellenállási szintet jövőre, amelyet az arany csak lassan tör majd át. A VP Bank és a Commerzbank szerint az arany az év végéig küzdeni fog a további esés ellen, de jövő év elejétől egy újbóli erősödési szakasz veheti kezdetét.
Összegzésként mind a tengerentúlon, mind az öreg kontinensen azt hangsúlyozzák a kis- és nagybefektetőnek, hogy ezek az időszakok a legideálisabbak a nagyobb bevásárlásokra, mert éppen az aranyár görbéjének hullámzása adja a legnagyobb biztosítékot a belé fektetett bizalom megszolgálására. Az említett görbe aktuális legalsóbb szintje mindig jóval feljebb van és lesz a jövőben is, mint az előző év, évek legalacsonyabb mutatói. (Pl. 2010-ben az arany legalacsonyabb ára 1065, míg legmagasabb 1420 dollár körül volt. Ezek az adatok idén 1330 és 1923 voltak…)
