Hírek, információk
2011-11-23
Az aranynak külön is helye van egy portfólióban
Portfolio.hu
Egy hosszú távú befektetési portfólió hozama a kockázatosságához viszonyítva jelentősen növelhető megfelelő diverzifikációval. A hagyományos eszközök (részvény, kötvény, pénzpiaci eszközök) mellett az utóbbi évtizedekben egyre inkább megjelentek az egyéb alternatív eszközök is, amelyek értéke kevésbé mozog együtt például a részvényárfolyamokéval, így segítik csökkenteni a portfólió árfolyamának kilengéseit, vagyis mérsékelni a kockázatát. A WGC elemzése azonban arra hívta fel a figyelmet, hogy az egyes alternatív eszközök, például a nyersanyagok mellett érdemes a portfólióba 3-7 százalék erejéig külön aranyat is tartani, amely hosszú távon jelentősen képes mérsékelni a portfólió kockázattal súlyozott hozamát, különös tekintettel az extrém veszteségekre. Az arany ugyanis igen különleges tulajdonságokkal rendelkező eszköz, amely jellemzően éppen olyan időszakokban teljesít jól, amikor szinte valamennyi eszközkategória veszteséget termel.
Fontos a diverzifikáció
Egy hosszú távra tekintő befektetési portfólió kockázattal korrigált hozama növelhető megfelelő diverzifikációval. Hagyományosan a befektetési portfóliókat részvények, likvid eszközök és kötvények alkotják, ez azonban nem feltétlenül elégséges a jó diverzifikációhoz, különösen baljós időszakokban. Az elmúlt évek válságai rávilágítottak arra, hogy egy optimális portfólióba szükség van a hagyományos eszközökön felül egyéb alternatív eszközökre is, amelyek értéke kevésbé mozog együtt a hagyományos eszközkategóriákéval. Alternatív eszköz alatt olyan terméket értenek, amely nem részvény, kötvény, vagy pénzpiaci eszköz. Ide tartoznak többek között az ingatlanok, nyersanyagok, magántőke befektetések, hedge fundok, és egyéb abszolút hozamú alapok.
A befektetők felismerték az alternatív eszközök fontosságát a diverzifikációban, aminek köszönhetően az elmúlt évtizedben jelentősen nőtt az alternatív eszközökbe befektetett tőke mennyisége is. Tíz év alatt például a hedge fundok vagyona 86, a magántőkealapok vagyona 145 százalékkal nőtt, miközben az aranybefektetések értéke hozamok levonásával mindössze 24 százalékkal emelkedett. Ez azt mutatja, az arany még nem annyira elterjedt, mint ahogy azt a legtöbben gondolják, 2010-ben a világ kezelt vagyonának mindössze 1 százaléka feküdt aranyban. Ez részben annak is köszönhető, hogy a nagy intézményi befektetők portfóliójában gyakran az arany csak egy nyersanyagkosár összetevőjeként szerepel, nem mint különálló befektetési eszköz.
Aranyat külön is érdemes a portfólióba tenni
A diverzifikáció annál hatékonyabb, minél kisebb együttmozgást mutatnak a portfólió egyes elemei. Az alternatív eszközök előnye, hogy árfolyamuk kevésbé mozog együtt a hagyományos eszközökével, ennek ellenére a legtöbb alternatív eszköz teljesítményét befolyásolja például a gazdaság teljesítménye. Az arany eltérő tulajdonságainak köszönhetően azonban kilóg a sorból. Az arany nagy előnye például a nyersanyagok összességével szemben, hogy a statisztikák szerint a legfontosabb amerikai részvényindex, az S&P 500 teljesítményével pozitívan korrelált (1987 januárja és 2011 júniusa között), amikor a részvényindex 2 százalék felett emelkedett, és negatívan, amikor 2 százaléknál nagyobbat esett az index. Összességében tehát az arany javította a portfólió hozamát, amikor rossz hangulat uralkodott a piacokon, miközben a nyersanyagok a nagyobb részvénypiaci mélyrepüléseknél - a részvényekhez hasonlóan - szintén jelentős esést produkáltak általában.
Az egyes eszközök hasznosságát egy portfólióban a többi eszközhöz viszonyított korreláció mellett meghatározza annak hozama, az árfolyamának volatilitása, és például a kockáztatott értéke (VaR). A kockáztatott érték azt mutatja meg, hogy egy legrosszabb forgatókönyv szerint (például egy napon belül, 5 százalékos valószínűséggel) mekkora lehet a maximális veszteség. Az 1987 óta vizsgált időszakban az aranynál a legtöbb eszköz magasabb hozamot ért el, a kötvények, a likvid eszközök, a magántőke alapok, valamint a hedge fundok pedig alacsonyabb volatilitással és kockáztatott értékkel rendelkeztek.
Az arany tehát nem ezen tulajdonságaival képes a portfóliót leginkább erősíteni (bár az elmúlt 10 évben az egyik legjobban teljesítő eszköz volt), hanem a biztonságos menedék funkciójával. Az alternatív eszközök között az arany volt az egyetlen, amely szinte valamennyi válságidőszakban pozitív hozamot tudott nyújtani. Az arany árfolyamának volatilitása ráadásul éppen a piaci turbulenciák alatt alacsonyabb, amikor más piacokon hevesebb mozgások jellemzők.
Az arany különleges képességeinek (például alacsony korreláció más kockázatos eszközökkel) okát elsősorban a kereslet szerkezetében érdemes keresni. A gazdasági prosperitás időszakában az arany árát főként az ékszerkereslet húzza, míg recessziós időszakban a befektetők vásárlásai segítik az arany drágulását, mivel az aranyban az értékállóságot keresik. Az arany ipari kereslete alig 10 százalékot ad a teljes keresletből, így a gazdasági növekedés, illetve visszaesés az ipari keresleten keresztül kevésbé van hatással a nemesfém árára, ellentétben a legtöbb nyersanyaggal. Az arany kereslete ráadásul egyre inkább Ázsiából érkezik, ahol az aranykereslet mögött kulturális tényezők is meghúzódnak. Az arany árát emellett a kitermelési zavarok sem igazán befolyásolják, az aranytermelés ugyanis a készletekhez és a kínálathoz képest nem jelentős.
Mekkora legyen az arany súlya?
Összességében a kockázatvállalási hajlandóság és a portfólió összetétele alapján a statisztikák szerint egy 2-10 százalék közötti aranypozíció nagy valószínűséggel javítja a portfólió kockázattal súlyozott hozamát anélkül, hogy negatívan befolyásolná a hosszú távú elvárt hozamot. A WGC által is használt modell szerint az arany optimális súlya 3,5-4,5 százalék között van egy átlagos, jól diverzifikált, dollárban denominált portfólióban, míg egy eurósban ennél magasabb, 4,5-7 százalékos súly javasolt. Különösen a konzervatívabb eurós portfólióknál érdemes az elemzés szerint magas, akár 7 százalék feletti súlyt adni az aranynak.
Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb részvénypiaci mélyrepüléseit, válságait nézve az tapasztalható, hogy egy klasszikus portfólió (55% részvény, 25% kötvény, 5% pénzpiaci eszköz, 15% alternatív), a javasolt aranysúlyokkal többnyire több százalékpontos veszteségtől lehetett megvédeni a portfóliót, főként igaz ez az 1987-es fekete hétfőre, és a 2008-as pénzügyi válságra, valamint a jelenlegi adósságválságra. Az arany tehát hozzájárul a portfólió összhozamához is, legnagyobb előnye azonban az, hogy segít csökkenteni a nagyobb veszteségeket (így mérsékli a portfólió VaR-ját is), ami igen fontos a kockázatok kezelését tekintve.
Fontos a diverzifikáció
Egy hosszú távra tekintő befektetési portfólió kockázattal korrigált hozama növelhető megfelelő diverzifikációval. Hagyományosan a befektetési portfóliókat részvények, likvid eszközök és kötvények alkotják, ez azonban nem feltétlenül elégséges a jó diverzifikációhoz, különösen baljós időszakokban. Az elmúlt évek válságai rávilágítottak arra, hogy egy optimális portfólióba szükség van a hagyományos eszközökön felül egyéb alternatív eszközökre is, amelyek értéke kevésbé mozog együtt a hagyományos eszközkategóriákéval. Alternatív eszköz alatt olyan terméket értenek, amely nem részvény, kötvény, vagy pénzpiaci eszköz. Ide tartoznak többek között az ingatlanok, nyersanyagok, magántőke befektetések, hedge fundok, és egyéb abszolút hozamú alapok.
A befektetők felismerték az alternatív eszközök fontosságát a diverzifikációban, aminek köszönhetően az elmúlt évtizedben jelentősen nőtt az alternatív eszközökbe befektetett tőke mennyisége is. Tíz év alatt például a hedge fundok vagyona 86, a magántőkealapok vagyona 145 százalékkal nőtt, miközben az aranybefektetések értéke hozamok levonásával mindössze 24 százalékkal emelkedett. Ez azt mutatja, az arany még nem annyira elterjedt, mint ahogy azt a legtöbben gondolják, 2010-ben a világ kezelt vagyonának mindössze 1 százaléka feküdt aranyban. Ez részben annak is köszönhető, hogy a nagy intézményi befektetők portfóliójában gyakran az arany csak egy nyersanyagkosár összetevőjeként szerepel, nem mint különálló befektetési eszköz.
Aranyat külön is érdemes a portfólióba tenni
A diverzifikáció annál hatékonyabb, minél kisebb együttmozgást mutatnak a portfólió egyes elemei. Az alternatív eszközök előnye, hogy árfolyamuk kevésbé mozog együtt a hagyományos eszközökével, ennek ellenére a legtöbb alternatív eszköz teljesítményét befolyásolja például a gazdaság teljesítménye. Az arany eltérő tulajdonságainak köszönhetően azonban kilóg a sorból. Az arany nagy előnye például a nyersanyagok összességével szemben, hogy a statisztikák szerint a legfontosabb amerikai részvényindex, az S&P 500 teljesítményével pozitívan korrelált (1987 januárja és 2011 júniusa között), amikor a részvényindex 2 százalék felett emelkedett, és negatívan, amikor 2 százaléknál nagyobbat esett az index. Összességében tehát az arany javította a portfólió hozamát, amikor rossz hangulat uralkodott a piacokon, miközben a nyersanyagok a nagyobb részvénypiaci mélyrepüléseknél - a részvényekhez hasonlóan - szintén jelentős esést produkáltak általában.
Az egyes eszközök hasznosságát egy portfólióban a többi eszközhöz viszonyított korreláció mellett meghatározza annak hozama, az árfolyamának volatilitása, és például a kockáztatott értéke (VaR). A kockáztatott érték azt mutatja meg, hogy egy legrosszabb forgatókönyv szerint (például egy napon belül, 5 százalékos valószínűséggel) mekkora lehet a maximális veszteség. Az 1987 óta vizsgált időszakban az aranynál a legtöbb eszköz magasabb hozamot ért el, a kötvények, a likvid eszközök, a magántőke alapok, valamint a hedge fundok pedig alacsonyabb volatilitással és kockáztatott értékkel rendelkeztek.
Az arany tehát nem ezen tulajdonságaival képes a portfóliót leginkább erősíteni (bár az elmúlt 10 évben az egyik legjobban teljesítő eszköz volt), hanem a biztonságos menedék funkciójával. Az alternatív eszközök között az arany volt az egyetlen, amely szinte valamennyi válságidőszakban pozitív hozamot tudott nyújtani. Az arany árfolyamának volatilitása ráadásul éppen a piaci turbulenciák alatt alacsonyabb, amikor más piacokon hevesebb mozgások jellemzők.
Az arany különleges képességeinek (például alacsony korreláció más kockázatos eszközökkel) okát elsősorban a kereslet szerkezetében érdemes keresni. A gazdasági prosperitás időszakában az arany árát főként az ékszerkereslet húzza, míg recessziós időszakban a befektetők vásárlásai segítik az arany drágulását, mivel az aranyban az értékállóságot keresik. Az arany ipari kereslete alig 10 százalékot ad a teljes keresletből, így a gazdasági növekedés, illetve visszaesés az ipari keresleten keresztül kevésbé van hatással a nemesfém árára, ellentétben a legtöbb nyersanyaggal. Az arany kereslete ráadásul egyre inkább Ázsiából érkezik, ahol az aranykereslet mögött kulturális tényezők is meghúzódnak. Az arany árát emellett a kitermelési zavarok sem igazán befolyásolják, az aranytermelés ugyanis a készletekhez és a kínálathoz képest nem jelentős.
Mekkora legyen az arany súlya?
Összességében a kockázatvállalási hajlandóság és a portfólió összetétele alapján a statisztikák szerint egy 2-10 százalék közötti aranypozíció nagy valószínűséggel javítja a portfólió kockázattal súlyozott hozamát anélkül, hogy negatívan befolyásolná a hosszú távú elvárt hozamot. A WGC által is használt modell szerint az arany optimális súlya 3,5-4,5 százalék között van egy átlagos, jól diverzifikált, dollárban denominált portfólióban, míg egy eurósban ennél magasabb, 4,5-7 százalékos súly javasolt. Különösen a konzervatívabb eurós portfólióknál érdemes az elemzés szerint magas, akár 7 százalék feletti súlyt adni az aranynak.
Az elmúlt évtizedek legsúlyosabb részvénypiaci mélyrepüléseit, válságait nézve az tapasztalható, hogy egy klasszikus portfólió (55% részvény, 25% kötvény, 5% pénzpiaci eszköz, 15% alternatív), a javasolt aranysúlyokkal többnyire több százalékpontos veszteségtől lehetett megvédeni a portfóliót, főként igaz ez az 1987-es fekete hétfőre, és a 2008-as pénzügyi válságra, valamint a jelenlegi adósságválságra. Az arany tehát hozzájárul a portfólió összhozamához is, legnagyobb előnye azonban az, hogy segít csökkenteni a nagyobb veszteségeket (így mérsékli a portfólió VaR-ját is), ami igen fontos a kockázatok kezelését tekintve.
