Hírek, információk
2011-03-21
Pánikreakció a nemesfém-piacon
Világgazdaság online
A japán természeti katasztrófa átmeneti pánikreakciót váltott ki a nemesfémeknél. A kapzsiság és a pánik a két legerősebb mozgatórugó a befektetési piacokon: az elmúlt héten ez utóbbi volt a meghatározó a világ tőzsdéin, miután a hét a japán földrengés, cunami és nukleáris katasztrófa jegyében kezdődött. A japán tőzsdeindex, a Nikkei kétszámjegyű zuhanással kezdte a múlt hétfőt, és ez egyből rányomta a bélyegét a világ vezetői tőzsdéire. A befektetésekből való menekülés magával rántotta az arany és az ezüst árfolyamát is, de a hét végére nem csak hogy megnyugodtak a kedélyek, hanem már mindkét nemesfém pluszban tudta zárni a hetet.
Az arany és az ezüst spot árfolyamának kezdeti alakulása a múlt héten ismételten bebizonyította, hogy milyen intenzív ráhatással vannak a határidős befektetési termékek akár még a fizikai áruk árjegyzésére is. Hiszen a japán tőzsdeindex beszakadásának hírére nyilván nem kezdték el az emberek hétfőn és kedden tömegesen visszahordani az üzletekbe a korábban megvásárolt arany- és ezüstrúdjaikat. Nincs információ arról sem, hogy jegybankok vagy más nagybefektetők dobták volna hirtelen piacra az aranytartalékaikat.
A nemesfémek azonnali árfolyamának egy héttel ezelőtti hirtelen csökkenése egyértelműen a nem-fizikai befektetési termékek (certifikátok, opciók, határidős derivatív termékek stb.) pánikszerű eladására vezethető vissza. A természeti katasztrófa kiszámíthatatlan hatása a világgazdaságra elsőre számos befektetőt elbizonytalanított, akik még a jól teljesítő befektetéseikből is riadtan kiszálltak.
Ez vezetett a látszólag irracionális árcsökkenéshez, holott a nemesfém-árfolyamoknak a tragikus hírek hallatára inkább emelkedniük kellett volna. A hét második felében ellenben már sokan éltek az alacsonyabb árfolyamok adta kedvező lehetőséggel, hogy jó áron növeljék tovább az aranyból és ezüstből tartott pozícióikat.
A csütörtök és a péntek továbbra is a Japánban fenyegető atomkatasztrófa és újfent a líbiai polgárháború jegyében telt a pénzpiacokon. Miután az ENSZ Biztonsági Tanácsa New York-i rendkívüli ülésén megszavazta a Líbia feletti repüléstilalmi övezet megteremtéséről szóló határozatot, világossá vált, hogy a Nyugat nem fogja tétlenül nézni a líbiai ellenzék lemészárlását.
A harci események fokozódása miatti félelmek újból előtérbe kerültek, ami az olajárak ismételt növekedését vonta maga után. Ezzel egyetemben az arany és az ezüst is emelkedni kezdtek. A londoni fizikai kereskedésben az arany 0,6 százalékos, az ezüst pedig 3 százalékot meghaladó nyereséggel zárta a hetet.
A jelek szerint a most következő héten főként a líbiai hírek fogják mozgatni a piacokat, de érdemes lesz az egész arab világban zajló demokratizálódási folyamatot is figyelemmel követni. Tunézia, Egyiptom és Líbia után folytatódnak a kormányellenes tüntetések Bahreinben, Jemenben, Szíriában és Szaúd-Arábiában.
Ez az olajban gazdag térség olyan most, mint egy robbanásra kész lőporos hordó. Ha ez felrobban, akkor a dráguló olajnak köszönhetően olyan pénzügyi „földrengéssel” és gazdasági „cunamival” fogunk szembesülni, ami nagyságrendekkel drámaibb következményekkel lesz a világgazdaságra, mint a tragikus japán természeti katasztrófa.
Az arany és az ezüst spot árfolyamának kezdeti alakulása a múlt héten ismételten bebizonyította, hogy milyen intenzív ráhatással vannak a határidős befektetési termékek akár még a fizikai áruk árjegyzésére is. Hiszen a japán tőzsdeindex beszakadásának hírére nyilván nem kezdték el az emberek hétfőn és kedden tömegesen visszahordani az üzletekbe a korábban megvásárolt arany- és ezüstrúdjaikat. Nincs információ arról sem, hogy jegybankok vagy más nagybefektetők dobták volna hirtelen piacra az aranytartalékaikat.
A nemesfémek azonnali árfolyamának egy héttel ezelőtti hirtelen csökkenése egyértelműen a nem-fizikai befektetési termékek (certifikátok, opciók, határidős derivatív termékek stb.) pánikszerű eladására vezethető vissza. A természeti katasztrófa kiszámíthatatlan hatása a világgazdaságra elsőre számos befektetőt elbizonytalanított, akik még a jól teljesítő befektetéseikből is riadtan kiszálltak.
Ez vezetett a látszólag irracionális árcsökkenéshez, holott a nemesfém-árfolyamoknak a tragikus hírek hallatára inkább emelkedniük kellett volna. A hét második felében ellenben már sokan éltek az alacsonyabb árfolyamok adta kedvező lehetőséggel, hogy jó áron növeljék tovább az aranyból és ezüstből tartott pozícióikat.
A csütörtök és a péntek továbbra is a Japánban fenyegető atomkatasztrófa és újfent a líbiai polgárháború jegyében telt a pénzpiacokon. Miután az ENSZ Biztonsági Tanácsa New York-i rendkívüli ülésén megszavazta a Líbia feletti repüléstilalmi övezet megteremtéséről szóló határozatot, világossá vált, hogy a Nyugat nem fogja tétlenül nézni a líbiai ellenzék lemészárlását.
A harci események fokozódása miatti félelmek újból előtérbe kerültek, ami az olajárak ismételt növekedését vonta maga után. Ezzel egyetemben az arany és az ezüst is emelkedni kezdtek. A londoni fizikai kereskedésben az arany 0,6 százalékos, az ezüst pedig 3 százalékot meghaladó nyereséggel zárta a hetet.
A jelek szerint a most következő héten főként a líbiai hírek fogják mozgatni a piacokat, de érdemes lesz az egész arab világban zajló demokratizálódási folyamatot is figyelemmel követni. Tunézia, Egyiptom és Líbia után folytatódnak a kormányellenes tüntetések Bahreinben, Jemenben, Szíriában és Szaúd-Arábiában.
Ez az olajban gazdag térség olyan most, mint egy robbanásra kész lőporos hordó. Ha ez felrobban, akkor a dráguló olajnak köszönhetően olyan pénzügyi „földrengéssel” és gazdasági „cunamival” fogunk szembesülni, ami nagyságrendekkel drámaibb következményekkel lesz a világgazdaságra, mint a tragikus japán természeti katasztrófa.
