Ma már bárki vehet befektetési célból aranytömböt, ám nem árt megnézni, hogy kitől, mivel az aranybrókerek ténykedését nem ellenőrzik a hatóságok.
„Akinek van aranya, annak mindig van pénze” – mondta egyszer az amerikai jegybank szerepét betöltő Fed korábbi elnöke, Alan Greenspan. Aranya ma már Magyarországon is bárkinek lehet, és nemcsak a hagyományos ékszer vagy érme formájában, hanem színtiszta tömbként vagy rúdként is. Egy 200 grammos színarany tömböcske például – kereskedőtől függően – 1,8–1,9 millió forint körüli áron kapható. Ennyiért persze pazar arany ékszert is lehetne venni, ám ez Európában az utóbbi időben nem különösebben divatos, megválni tőle pedig csak törtaranyként, töredék áron lehet. A befektetési célból vett arany viszont bármikor pénzzé tehető, a brókercégek napi – a világpiaci aranyjegyzéseket követő – eladási és vételi árfolyamai szerint.
Az elmúlt évtizedben átlagosan évi 20 százalék feletti hozamot adó aranybefektetés szakértők szerint ezután is hasonló kilátásokkal kecsegtet, ami a mostani válságos időkben aligha várható más alacsony rizikójú befektetési lehetőségtől. Kifejezetten befektetési aranyat Magyarországon az EU-csatlakozás óta lehet vásárolni. Ekkortól érvényes az az uniós norma is, ami szerint az ilyen célból vásárolt arany adómentes, nem kell sem általános forgalmi adót, sem fogyasztási adót, sem árfolyamnyereség-adót leróni utána. Az uniós szabvány szerint a befektetési arany tömb vagy rúd formájú, a súlya nagyobb egy grammnál, és legalább 995 ezrelékes tisztaságú. Az érmék közül az 1800 után vert, a saját országában korábban vagy jelenleg is törvényes fizetőeszközként használatos számít befektetési aranynak, feltéve, hogy a piaci értéke legfeljebb 80 százalékkal haladja meg aranytartalmának aktuális értékét. A befektetési arany kategóriájába tartoznak továbbá azok az érmék is, amelyek az EU által közzétett hivatalos listán szerepelnek.
Az aranyba fektetőknek egyelőre nem kell attól tartaniuk, hogy lanyhul a sárga fém iránti, évi nagyjából 3,5 ezer tonnás kereslet, amelynek jövőbeni motorja a nemesfém-kereskedelmét öt éve liberalizáló, pillanatnyilag csekély aranytartalékokkal bíró Kína lehet. A világon körülbelül 160 ezer tonnányi arany bújhat még meg a földben, ami nagyjából 70 évre elegendő. Az évente kibányászott 2,2 ezer tonna aranyon kívül a nemzeti bankok körülbelül 447 ezer tonnát adnak el, egyéb csatornákon pedig további közel ezer tonna cserél gazdát, beleértve a tört-arany (ékszerek, műtárgyak) kereskedelmét is. Ennek körülbelül ötödét a befektetők veszi meg.
A magyar magáninvesztorok jellemzően 200-250 grammos aranytömböcskéket vagy -rudacskákat keresnek, amelyeket haza is visznek. Az egykilós, 9 millió forint körüli értékű aranytömböt csak kevesek tudják beszerezni, ráadásul annak tárolásához nem árt egy házitrezor sem. „A legnagyobb befektetőnk 200 millióért vásárolt, ami ritka, hiszen az idén eddig 600 millió forintnyi aranyat adtunk el” – mondta a HVG-nek Schmidt Kálmán, a körülbelül 1600 ügyfelet kiszolgáló, tíz éve működő Magyar Aranypiac Kft. tulajdonos-vezetője. Schmidt – annak ellenére, hogy kizárólag 999 ezrelékes tisztaságú arannyal foglalkoznak – a legolcsóbbak közé sorolja a cégét, amit azzal magyaráz, hogy nem tartanak fenn értékesítési hálózatot, elsősorban az interneten keresztül adnak el, és tanácsot is főként online adnak az arra szorulóknak. Ha valaki aranyat rendel, az ár 20 százalékát előre ki kell fizetnie.
Merőben más értékesítési stratégiát képvisel az osztrák tulajdonú Arteus Capital Hungary Kft. aranykereskedő részlege. Körülbelül ezer ügyfelüket személyesen, tanácsadóikkal szolgálják ki. Specialitásuk a kisebb pénzűeknek szóló többéves takarékossági program, amelyben elképzelhető, hogy a kliens csak olyan kevés pénzt takarít meg, amelyből saját aranyrudacskára nem futná, viszont a sok kisbefektetőnek lehet közös aranytömbje. A tömböket egy erre szakosodott osztrák trezorban őrzik, amiről mindenki névre szóló bizonylatot kap. Az igazolással együtt az arany a világ bármely pontján bármikor eladható – állította a HVG-nek Laskóy Ágnes, a cég kommunikációs igazgatója. Az önmagában forgalomképtelen töredék befektetések folyamatos visszavásárlására pedig maga a cég tesz ígéretet.
Amúgy az aranybrókerek azt ígérnek, amit csak akarnak. Azon túl, hogy meg kell szerezniük a Nemesfémvizsgáló és Hitelesítő Hatóság engedélyét, senki sem ellenőrzi ajánlataik megalapozottságát. Jóllehet befektetési tanácsokat osztogatnak – hiszen az aranybefektetést összehasonlítják például a bankbetétekkel vagy a részvényekkel –, nem minősülnek befektetési szolgáltatónak, így nem tartoznak a Pénzügyi Szervezetek Állami Felügyelete hatókörébe. Ellentétben a tőzsdén jegyzett, az arany árfolyamát követő vagy annak alakulására spekuláló értékpapírokkal, úgynevezett certifikátokkal kereskedő brókercégekkel (Erste, Raiffeisen).
Így a fizikai aranyügyletek teljes mértékben a bizalomra épülnek, a kereskedőnek nem kell tőkefedezetet felmutatnia, és az ügyfelek biztonságát szolgáló biztosítást sem kell kötnie. A lazaságot magyarázhatja a befektetésiarany-üzletág frissessége, hiszen még csak kevés cég dolgozik e piacon. A finomítással egyedüliként foglalkozó Metal-Art Nemesfémipari Zrt.-n, a bizományosi kereskedésről évtizedek óta ismert BÁV Zrt.-n – valamint a már említett két cégen kívül – a magyar tulajdonú Solar Capital Gold Kft. vagy a Conclude Befektetési Kft. is kínál aranyat befektetésre. Ám nem árt az óvatosság, hiszen a piacon felbukkant egy-két olyan cég is, amelyekre nagyon is ráférne valamiféle fogyasztóvédelmi kontroll. Az egyik ilyen vállalkozás a cégjegyzékben fel nem lelhető Younique, amely az interneten keresztül a régi osztrák pilótajátékos kalózbiztosításokra emlékeztető stílusban csábítgatja a befektetni és az ügynökösködni vágyókat. Magyar nyelven is hirdet a német Gold&Silver Physical Metals KG. is, amely vonzó aranytömbbeli társtulajdonlást ajánl az egészen kis befektetőknek. Utóbbiakat azzal próbálja félrevezetni, mintha a nekik alanyi jogon járó áfamentességet csak akkor kaphatnák meg, ha aranyukat a cég által megjelölt zürichi trezorban őriztetik.
Forrás:
hvg.hu
