HÍREK, INFORMÁCIÓK

Mióta kap az Olimpiai bajnok aranyat?

 

Érdekes egy kérdés, mivel sokan joggal azt gondolhatják, hogy már az ókori görög olimpiákon is dicsőség mellé a legnemesebb ajándékokkal halmozták el a győzteseket.

Hát nem…. Mi több, még az újkori olimpiák kezdetekor sem a legdrágább nemesfémmel jutalmazták az első helyezettet. 1896-ban Athénban, az elsőként célba érkezők ezüst-érmet kaptak egy olajággal, míg a második helyezett egy bronzmedált és egy babérágat.

1900-ban Párizsban a bajnokok serleget, kupát vagy plakettet kaptak, amelyek ezüstből készültek. Igaz, ekkor már más praktikus ajándéktárgyakat is osztottak a legjobbaknak, amelyeket viszont elég vegyesen fogadtak mind a díjazottak, mind a közvélemény. Egy korabeli német újságíró epésen megjegyezte, hogy az egyik nyertes egy olyan melltűt kapott, amelyet bármelyik környező bazárban könnyen beszerezhet bárki…

 

Talán ebből is okulva döntöttek úgy a hivatalos szervek, hogy 1904-ben, a St. Louis-ban rendezett olimpiai játékokon az első három helyezettek aranyból, ezüstből és bronzból készült érmeket kapnak. Ezek hátoldalán a görög mitológiából ismert Nikét jelenítették meg, aki a harci és az atlétikai győzelem istennője volt. Niké egy földgömbön állt és a balkezében egy babérkoszorút, míg a jobb kezében egy pálmaágat tartott. A Nemzetközi Olimpiai Bizottság jelentése szerint az első helyezett díja 21 gramm aranyat tartalmazott és 37,8 milliméter átmérője volt.

 

Az azt követő olimpiákra készített érmék mind megtartották a görög istennő alakját, kezében a babérkoszorúval. Igaz, 1928-től Niké már az érme első oldalára került, míg a hátoldalt a rendező városok saját elképzeléseik szerint díszítik azt.