HÍREK, INFORMÁCIÓK

Orosz „segítség” az aranynak

Oroszországgal kapcsolatban mostanság kevés jó hír jelenik meg a nemzetközi sajtóban. A kelet-ukrajnai polgárháborús helyzet miatt folyamatosan nő a feszültség a nyugati országok többsége és Moszkva között. Ennek eredménye, hogy egyre rosszabb az orosz gazdaság helyzete. A rubel stabilitásának megőrzése érdekében az ország egyre több aranyat vásárol, valamint fokozza az aranybányák kitermelését is. Ez egyértelműen komoly támogatást jelent a nemesfém világpiaci árának.
A világ legnagyobb arany lobbi szervezetének, az Arany Világ Tanácsnak (World Gold Council, WGC) legújabb kimutatása szerint Oroszország hivatalos állami aranykészlete egy hónap alatt tíz és fél tonnával gyarapodott.

A Föderáció most 1014 tonna nemesfém vagyonnal rendelkezik, amely a világ hetedik legnagyobb állami készlete. Elemzők szerint az elmúlt évek során Moszkva következetesen növelte nemesfémtartalékait. Több szovjet utódállamban az oroszok számítanak a legnagyobb vevőknek az ottani aranypiacokon és számos bányakoncesszióval is rendelkeznek. De nemcsak külföldön, hanem a Föderáción belül is növelték az aranykitermelés mennyiségét. Ennek eredménye, hogy tavaly már több aranyat hoztak a felszínre, mint pl. az Egyesült Államok. Erre legutoljára 25 évvel ezelőtt volt példa. Az oroszok így Kína és Ausztrália után a világ harmadik legnagyobb aranykitermelő országává váltak.
A halmozódó nemesfémvagyon különösen jól jön azokban az időszakokban, amikor egy ország nemzeti valutája a belső és külső gazdasági nehézségek miatt igencsak ingatag lábakon áll. Az Ukrajna miatt a Nyugat és Oroszország között kirobbant gazdasági háborút eddig a rubel szenvedte meg a legjobban. A nemzeti valuták fontos támasza az aranyfedezet. Így a rubel számára is jó hír, hogy Moszkva az ország valutatartalékának egyre nagyobb részét váltja át nemesfémbe. Igaz, az elmúlt évek állami „aranyhabzsolásának” ellenére még mindig elenyészőnek mondható a rubel mögötti aranyfedezet, mivel az csak 9 százalékot tesz ki. Ezzel szemben más, szintén politikai és gazdasági hatalomnak tartott ország, mint pl. az USA a nemzeti valutatartalékának 72 százalékát fedezi sárga fémmel, míg Németország 69 százalékát. Van tehát még mit pótolniuk az oroszoknak!
Ugyanakkor a globális nemesfémpiac köszönetet mondhat(na) Moszkvának, mivel az arany árának jelenlegi stabilitásában nem csekély szerep jut az orosz központi banki vásárlásoknak. Ezek részben pótolják a keresletkiesést, mivel az arany iránt lanyha befektetői érdeklődés mutatkozott a nyári hónapokban. Így a regionális biztonságpolitikai feszültségek és konfliktusok mellett az orosz jegybank aktivitása is hozzájárult ahhoz, hogy sok elemző várakozása ellenére az arany unciánkénti ára nem esett 1000 dollárra, hanem az 1260 és 1330 dolláros ársávban mozog immár huzamosabb ideje.

/www.arteus-capital.com/