HÍREK, INFORMÁCIÓK

2019. 09. 06. 11:39 | A nap kérdése

Tényleg annyira arany, mint aminek látszik?

 A fenti kérdést annak kapcsán tesszük fel, hogy valóban nemcsak komoly pénzjutalmak és az örök társadalmi megbecsülés miatt is éri-e meg olimpiát nyerni, hanem a győzelemért kapott aranyérem is komoly pénzbeli értéket képvisel? Tényleg annyi tiszta arany van benne, mint amekkora a súlya?

Amennyire költői módon tettük fel a kérdést, annyira profán a válasz: nem mind arany, ami fénylik… az első helyezett egy 24 karátos arannyal bevont 92,5 százalékos tisztaságú ezüstérmét kap. A teljes érme mindössze hat százaléka arany, közel 90 százaléka ezüst és van nem kevés réz is benne… 

Ennek az oka teljesen prózai, mai fejünkkel könnyen érthető: egy olimpián több száz számban hirdetnek győztest, ráadásul a csapatsportokban sem egy darab érmet osztanak ki, pl. vízilabdában vagy kézilabdában. Például jövőre Tokióban 339 versenyszámot rendeznek. Ha csak aranyból készítenék az első helyezetteknek az érmeket, akkor bizony a költségek még könnyebben a padlóra küldenék a rendező várost az így is horribilis kiadások mellett. Egy érem ugyanis átlagban 400 gramm súlyú. Ha ezt az arany aktuális piaci értékén számoljuk, akkor egy színtiszta aranyérem ára kb. 18.000 amerikai dollár lenne. Lehetne azt is mondani, hogy a több milliárd dolláros összköltségek mellett ez elenyésző, de évtizedek óta nem így számolnak a rendezők, sőt az Nemzetközi Olimpiai Bizottság sem. A 2018-as téli olimpiára készített több, mint fél kilós aranyérem akkori áron kb. 150 ezer forint volt, ha tiszta aranyból lett volna, akkor az értéke 6.250.000 forint lett volna! 259 aranyérmet osztottak ki, amelyek alapanyagáron akkor 1,6 milliárd forint tételt jelentettek volna tervezési és gyártási költségek nélkül. Pestiesen szólva: hát nem ugyanaz a pénz….

 

Mivel az olimpia közös ügynek számít, így a szervezők megpróbálják a lakosságot is bevonni a költségek csökkentésébe, a rendezés környezetbarát módjának kialakításába. Tokióban az érmeket a lakosság által leadott elektronika eszközökből kivont arany, ezüst és más fémekből készítik. Az akció annyira sikeres volt, hogy már 2018 októberében nagyjából összegyűlt a szükséges fémalapanyag. Hivatalos források szerint 2700 kg bronzot, 1800 kg ezüstöt és 16,5 kg aranyat nyertek ki a hulladékból.

 

Tóth Mihály írása

Hírlevél feliratkozás

*  Az adatkezelési tájékoztatóban foglaltakat megismertem és elfogadom!:  


Email marketing by NeoSoft